1. Fejezet

ALKOHOLTERMÉK

Fogalmak

3. §(1)⁵⁰¹E törvény alkalmazásában alkoholtermék alatt
4. a)a 2204, a 2205, a 2206 vámtarifaszámú, 22 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,
5. b)a 2207 és a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú,
6. c)a 2207 és 2208 vámtarifaszámú terméket oldott vagy oldatlan állapotban tartalmazó, 1,2 térfogatszázalékot meghaladó alkoholtartalmú, aza) és b)pontban említett vámtarifaszámok alá nem tartozó

terméket kell érteni.

(2) E törvény alkalmazásában

1.⁵⁰² bérfőzés: a 2208 20 19, 2208 20 99, 2208 90 33, 2208 90 39, 2208 90 51, 2208 90 71 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (a továbbiakban: párlat) szeszfőzdében a bérfőzető részére történő előállítása;

2.⁵⁰³ bérfőzető: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölcsből (gyümölcsből származó alapanyagból) állíttat elő bérfőzött párlatot;

3. teljes denaturálás:az alkoholtermék emberi fogyasztásra való végleges alkalmatlanná tétele,
4. részleges denaturálás:az alkoholterméknek élvezeti cikként történő felhasználásra alkalmatlanná tétele a külön jogszabályban meghatározott módon;
5. boralkohol:olyan etilalkohol, amelyet kizárólag borból, aljborból, borseprőből, hibás vagy beteg borból, vagy desztilláláshoz felerősített borból nyernek lepárlással, vagy újralepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 86, de legfeljebb 96 térfogatszázalék;
6. nyersszesz:olyan etilalkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek egyszeri lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 52 térfogatszázalék;
7. semleges alkohol:olyan etilalkohol, amelyet kizárólag erjesztett szőlő eredetű alapanyagokból nyernek lepárlással úgy, hogy a desztillátum alkoholtartalma legalább 96 térfogatszázalék;
8. krízis lepárlás:külön jogszabály szerinti intézkedés a jelentős termékfelesleg és/vagy minőségi gondok következtében kialakult kivételes piaci zavar esetében;
9. kötelező lepárlás:a 1493/1999/EK rendelet 27. Cikke végrehajtását biztosító, külön jogszabály szerinti intézkedés;
10. borászati melléktermék:a szőlőfeldolgozás és a borkészítés során keletkező melléktermék;

11.⁵⁰⁴ magánfőzés: a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása évente legfeljebb 50 liter mennyiségig;

12.⁵⁰⁵ magánfőző: az a 18. életévét betöltött gyümölcstermesztő személy, aki saját tulajdonú gyümölccsel, gyümölcsből származó alapanyaggal és párlat készítésére alkalmas, saját tulajdonú desztillálóberendezéssel rendelkezik.

Adóalap, adómérték

4. §(1)⁵⁰⁶Az adó alapja – a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az alkoholtermék 100 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalommal (a továbbiakban: tiszta szesz) hektoliterben meghatározott, 20 °C-on mért mennyisége.

(2)⁵⁰⁷ Az adó mértéke – a (3) és a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel – az (1) bekezdés szerinti adóalapra 333 385 forint.

(3)⁵⁰⁸ A szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat (a továbbiakban: bérfőzött párlat) adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva egy bérfőzető részére évente

1. a)legfeljebb 50 liter mennyiségig 167 000 forint,
2. b)az 50 litert meghaladó mennyiségre 333 385 forint.

(4)⁵⁰⁹ Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdés rendelkezését a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékre, amennyiben

8. a)az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdésben megnevezett termék;
9. b)az abban lévő etilalkoholra megfizették az e törvény szerinti adót vagy arra végleges mentesülés következett be,

c)⁵¹⁰ az az 52. § (1)-(2) bekezdés szerinti adómérték alá esik.

(5)⁵¹¹ A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eladásra szánt bérfőzött párlat – kivéve az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére értékesítésre kerülő bérfőzött párlatot – adója az (1) bekezdés szerinti adóalapra számítva 333 385 forint.

(6)⁵¹² Az előállított magánfőzött párlat adója évi 1000 forint, amelyet a magánfőző fizet meg.

(7)⁵¹³ Egy tárgyéven belül a természetes személy vagy bérfőzetőként vagy magánfőzőként jogosult párlatot előállíttatni, illetve előállítani, és egy háztartáson belül vagy csak bérfőzetőként vagy csak magánfőzőként lehet előállíttatni, illetve előállítani párlatot.

(8)⁵¹⁴ Amennyiben egy háztartásban több bérfőzető vagy több magánfőző él, a 63. § (2) bekezdés 11. pontjában, e § (3) és (6) bekezdésében meghatározott éves mennyiségi korlátok szempontjából az általuk főzetett, illetve főzött mennyiségek egybeszámítandók.

(9)⁵¹⁵ Nem kell alkalmazni az (1)-(2) bekezdés rendelkezését a 2208 vámtarifaszámú, 1,2 térfogatszázaléknál nagyobb alkoholtartalmú termékre, amennyiben az keretengedéllyel előállított vagy más tagállamból, harmadik országból behozott, a 68. § (1) bekezdés a) pontjában megnevezett termék.

(10)⁵¹⁶ Az alkoholtermékek kutatásához kapcsolódó tudományos célra és – köznevelési vagy felsőoktatási intézmény által vagy megbízásából – oktatási célra (a továbbiakban együtt: tudományos és oktatási cél) előállított és ugyanezen célra felhasznált alkoholtermék esetében nem kell alkalmazni az (1) és (2) bekezdés rendelkezéseit, amennyiben az előállított alkoholtermék felhasználása (megsemmisítése) az előállítónál történik.

A bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség és eljárási szabályok⁵¹⁷

5. §(1) A 8-17. §-ban foglalt rendelkezésektől eltérően a bérfőzött párlat utáni adófizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha⁵¹⁸
6. a)a szeszfőzde a terméket átadja a bérfőzetőnek, vagy

b)⁵¹⁹ a szeszfőzde a terméket még nem adta át a bérfőzetőnek, de az adó összege elérte a 200 ezer forintot, vagy

c)⁵²⁰ a külön jogszabály szerinti elszámolási időszak (a továbbiakban: elszámolási időszak) utolsó napján a szeszfőzdében a bérfőzető által még el nem szállított bérfőzött párlat található;

1. d)a vámhatóság által a külön jogszabály szerint megállapított, az elszámolási időszakban gyártott mennyiség meghaladja a szeszfőzde nyilvántartásában kimutatott gyártott mennyiséget.

(2)⁵²¹ Az adó alanya az (1) bekezdés a)-c) pontja esetében a bérfőzető, az (1) bekezdés d) pontja esetében a szeszfőzde engedélyese. A bérfőzető az adót készpénzben fizeti meg a részére átadott, vagy a részére előállított és az (1) bekezdés b), c) pontja szerint elszámolt párlat után.

(3)⁵²² Ha a bérfőzető az adófizetési kötelezettségét nem teljesíti, részére a bérfőzött párlat nem adható ki.

6. §(1)⁵²³A bérfőzött párlat utáni adó összegét a szeszfőzde állapítja meg és – a 64. § (3) bekezdés b) pontja és (5) bekezdése szerinti esetben – szedi be a bérfőzetőtől. A bérfőzető a szeszfőzdének írásbeli nyilatkozatot ad a tárgyévben általa, illetve a vele egy háztartásban élő más bérfőzető által együttesen főzetett párlat mennyiségéről, továbbá arról, hogy az átvételre kerülő bérfőzött párlatból milyen mennyiséget kíván a 67. § (2) bekezdés b) pontja szerint értékesíteni, és magánfőzésben sem ő, sem a vele egy háztartásban élő más bérfőzető nem állít elő párlatot.

(2)⁵²⁴ A 65. §-ban meghatározott rendelkezések elmulasztásával be nem szedett adót a szeszfőzde köteles megfizetni. Amennyiben a szeszfőzde a bérfőzető valótlan nyilatkozata alapján állapította meg helytelenül az adó összegét, a bérfőzető az adókülönbözet megfizetésén felül az adókülönbözettel azonos összegben adóbírságot is fizet.

(3)⁵²⁵ A szeszfőzde a bérfőzetőtől beszedett adót a 200 ezer forint értékhatár elérését, illetve az elszámolási időszakonkénti rendszeres vagy a szúrópróbaszerű elszámolást követő munkanapon pénzforgalmi számlájáról átutalással befizeti a vámhatóságnak.

(4)⁵²⁶ A beszedett adó késedelmes befizetése esetén a szeszfőzde a (3) bekezdés szerinti fizetési határidő napjától a teljesítés napjáig késedelmi pótlékot köteles fizetni.

(5)⁵²⁷ Az adó, valamint a felszámított késedelmi pótlék nem engedhető el és nem mérsékelhető, fizetési halasztás, részletfizetés nem adható.

(6)⁵²⁸ A szeszfőzde a bérfőzető részére a párlat átadásával egyidejűleg egyszerűsített kísérő okmányt állít ki, amely igazolja az adó megfizetését, valamint a párlat adóraktárban történt előállítását, származását. A szeszfőzde által a bérfőzető részére kiállított származási igazolvány az átvételt követő 15 évig alkalmas a bérfőzető birtokában lévő párlat származásának igazolására. A vámhatóság a származási igazolvány érvényességét a 15 év letelte után kérelemre 2 évente 2 éves időtartamra meghosszabbítja.

(7)⁵²⁹ A 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerint megállapított különbözetre a 64. § (2) bekezdése szerinti adómértékkel számított adót kell megfizetni.

7. §⁵³⁰(1) A 64. § (3) bekezdésa) pontban megjelölt mennyiségű párlat kizárólag a bérfőzető háztartásában való személyes fogyasztás céljára szolgálhat, kivéve, ha az a (2) bekezdés szerint kerül értékesítésre.

(2) A bérfőzető a bérfőzött párlatot

1. a)csak az alkoholtermék-adóraktár engedélyese részére, vagy

b)⁵³¹ – amennyiben a bérfőzető a kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti kistermelőnek minősül és megfizette a 64. § (5) bekezdés szerinti adót – palackozott kiszerelésben, zárjeggyel ellátva

1. ba)a saját gazdasága helyén folytatott vendéglátás vagy falusi szálláshely-szolgáltatás keretében, vagy
2. bb)a saját gazdasága helyétől légvonalban számítva Magyarország területén legfeljebb 40 km távolságon belüli vásáron vagy piacon nem üzletben folytatott kereskedelmi tevékenység keretében, a 110. § (11) bekezdés szerinti bejelentés megtételével

értékesítheti.

A magánfőzésre vonatkozó szabályok⁵³²

67/A. §⁵³³ (1) A magánfőző a 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerinti desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz.

(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés tartalmazza a magánfőző nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől.

(3) A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot.

(4) A magánfőző az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig együtt teljesíti a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége.

(5) Az önkormányzati adóhatóság az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. Az önkormányzati adóhatóság az értesítést a teljesítést követő hónap 15. napjáig küldi meg az illetékes vámhatóság részére.

(6) A 63. § (2) bekezdés 11. pontja szerint évente előállítható párlatmennyiség túllépése esetén a magánfőző a többletmennyiséget köteles haladéktalanul bejelenteni a vámhatóságnak és a vámhatósággal egyeztetett módon gondoskodni a többletmennyiség megsemmisítéséről.

(7) A magánfőzött párlat kizárólag a magánfőző, családtagjai vagy vendégei által fogyasztható el, feltéve, hogy értékesítésre nem kerül sor. A magánfőzött párlat kizárólag alkoholtermék-adóraktár részére értékesíthető.

(8) A (7) bekezdés szerinti értékesítéskor vagy ha a magánfőző az általa előállított magánfőzött párlattal kíván részt venni párlatok számára meghirdetett versenyen, az (1) bekezdés szerinti bejelentésről, valamint a párlat után megfizetett adóról kiállított önkormányzati adóhatósági igazolás igazolja a párlat eredetét.

(9) Magánfőzés esetében az adó megállapításához és az adótartozás végrehajtásához való jog az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási kötelezettség bevallási határidejétől számított 1 év elteltével évül el.

 

 

 

 

 

 

 

Alkoholtermék adóraktár

2. §(1)²⁶²A cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági termékekből, gyümölcsökből és bogyókból, szőlőborból és borászati melléktermékekből, illetve – esetenként külön engedéllyel – gabonából erjesztéssel és lepárlással előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szesz) mennyiségének mérésére engedélyezett típusú, az MKEH által hitelesített mérőberendezést (a továbbiakban: szeszmérő gép) kell alkalmazni. A szeszmérő gépet úgy kell az üzemi berendezésbe bekötni, hogy az a végterméket mérje.

(2)²⁶³ A gyártott szesz mennyiségének mérésére a szeszüzem, az alkoholregeneráló üzem és a szeszfőzde – a termelőkapacitásának megfelelő – az MKEH által hitelesített Siemens-, Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gépet alkalmazhatja. Más rendszerű mérőműszer alkalmazását a vámhatóság engedélyezheti, ha az a jövedéki adóérdeket nem veszélyezteti, és azt az MKEH hitelesítette.

(3)²⁶⁴ Szeszmérő gép előállításához és javításához a vámhatóságtól beszerzett engedély szükséges. A szeszmérő gépet előállító vagy javító üzem az engedélyezett géptípusokon bármilyen szerkezeti vagy egyéb változtatást csak a vámhatóság és az MKEH előzetes engedélyével végezhet.

(4)²⁶⁵ A szeszüzemben és a szeszfőzdében a kozmaolaj mérésére – ha azt nem semmisítik meg – külön szeszmérőgépet vagy az MKEH által hitelesített, folyadékállást jelző mércével ellátott tárolótartályt kell alkalmazni.

(5)²⁶⁶ A Jöt. rendelkezései alapján kizárólag szeszüzem által előállítható, értékesíthető cukorcefre alatt az olyan – alkoholtartalmú jövedéki termék előállítására alkalmas – anyagot kell érteni, amelynek szénhidrát tartalma 50%-ot meghaladó mértékben cukor- vagy keményítőtartalmú mezőgazdasági eredetű termékből származik, és amelyből etil-alkohol erjeszthető. E tekintetben nem minősül cukorcefrének az egyéb borászati üzemben az egyéb bor előállításához felhasználásra kerülő alapanyag, a feldolgozás során keletkező gyártásközi termék, illetve előállított egyéb bor, amennyiben az előállítás a külön jogszabály szerinti előírások betartásával történik.

(6)²⁶⁷ E rendelet alkalmazása szempontjából az etil-alkohol-tartalmú anyagok közül kozmaolajnak minősül az alkoholtermékek finomításának azon mellékterméke, amely legalább 70 térfogatszázalékban három, illetve több szénatomszámú alkoholt tartalmaz.

(7)²⁶⁸ Az alkoholterméknek, a sörnek, a bornak, a pezsgőnek és a köztes alkoholterméknek cefre dúsítására való felhasználását a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez a felhasználás megkezdése előtt 5 munkanappal be kell jelenteni.

(8)²⁶⁹ Az alkoholterméket meg kell semmisíteni, ha a benne lévő etil-alkohol nem a vonatkozó rendelkezések szerint keletkezett.

(9)²⁷⁰

3. §(1)²⁷¹A szeszmérő gépet a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv a felelős üzemvezető jelenlétében szereli fel vagy szereli le, és arról jegyzőkönyvet készít.

(2)²⁷² A szeszmérő gép beépítését, kijelzését, számítógépes csatlakozását úgy kell az adóraktár-engedélyesnek kialakítania, hogy az megfeleljen a pontos méréshez szükséges – a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv és az MKEH által meghatározott – feltételeknek.

4. §(1) Szeszfőzdében a végleges elő- és utópárlatot – ha annak mérésére külön szeszmérő gép nincs beállítva – hivatalos zár alatt tartott hitelesített edényben kell összegyűjteni a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel.

(2) Ha a szeszfőzde nem tart igényt a bérfőzés során keletkezett végleges elő- és utópárlatra, köteles azt az alszeszvízgyűjtő aknába vezetéssel vagy a 104-105. §-ban foglaltak szerint megsemmisíteni.

5. §(1)²⁷³A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv üzemakadály esetén vagy más indokolt esetben hivatalból vagy az engedélyes kérésére a Beschorner- és Weszyczki-féle szeszmérő gép mérési pontosságát próbaméréssel ellenőrizheti.

(2)²⁷⁴ A Siemens típusú vagy a vámhatóság által engedélyezett egyéb típusú, gyártmányú szeszmérő gépen a próbamérést csak az MKEH végezheti el a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv jelenlétében. A próbamérésről a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv, illetve az MKEH jegyzőkönyvet készít.

(3) Üzemakadály esetén a szeszmérő gép mérődobját a helyszínen kicserélni vagy kijavítani nem szabad.

(4) Ha a szeszmérő gép ellenőrzésekor a maximált hőmérő +70 °C-nál magasabb hőmérsékletet jelez, a szeszmérő gép mérési pontosságának ellenőrzése céljából azonnal próbamérést kell tartani, és a próbaszesz szeszfokát szakértői vizsgálattal kell megállapítani.

6. §(1)²⁷⁵A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv a mérőberendezést mérési célra alkalmatlanná nyilvánítja és használatát megtiltja, ha²⁷⁶
7. a)bármely ellenőrzés során a mérési pontosságot befolyásoló olyan hibát észlel, amelyet a mérőberendezés kitisztításával vagy helyszíni javításával nem lehet megszüntetni, vagy
8. b)a próbaméréskor a szeszmérő gép mérési pontatlansága az 1%-ot meghaladja, vagy
9. c)a próbaszesz számított és tényleges mennyisége közötti különbözet a számított mennyiség 30%-ánál több.

(2)²⁷⁷ A vámhatóság az (1) bekezdés a), b) pontja alapján hozott határozatáról az MKEH-t értesíti.

(3)²⁷⁸ Az (1) bekezdés szerinti határozat elleni fellebbezés tárgyában a NAV regionális vám- és pénzügyőri főigazgatósága soron kívül dönt. A döntésig a mérőberendezés nem használható.

7. §(1)²⁷⁹A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az alkoholtermék adóraktár hitelesített üzemi berendezéseit azonosító jellel és elmozdulásuk megakadályozása végett hivatalos zárral látja el.

(2) Hivatalos zárat alkalmazni kell

1. a)a szeszüzemben a véghűtőre, az összekötő csőre, az epruvettára és a szeszmérő gépre;
2. b)az italgyárban, az etanol üzemben a szesztartályra, a gyártótartályra, a készárutartályra és a folyadék állását jelző mércére;
3. c)a szeszpalackozóban, az üzemi szeszraktárban a tárolótartályra és a folyadékállást jelző mércére;
4. d)a szeszfőzdében a zárt rendszerű teljes üzemi berendezésre, beleértve a finomítókészülék alszeszvíz elvezető csövét is;

e)²⁸⁰ a hatósági felügyeletet ellátó alsó fokú vámszerv által kiadott engedély megszerzéséig azokra a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezésekre, amelyeket rendeltetésszerűen nem a szesz előállítására használnak, kivéve a 48. § (4) bekezdésében szereplő desztillálóberendezéseket.

8. §(1)²⁸¹A szeszgyártására alkalmas desztillálóberendezést – ha a Jöt. másként nem rendelkezik – csak

a)²⁸² olyan személy állíthat elő, aki (amely) annak gyártására a hatósági felügyeletet ellátó vámszervtől engedélyt kapott,

b)²⁸³ olyan személy tarthat birtokában, aki (amely) annak használatbavételére a hatósági felügyeletet ellátó vámszervtől engedélyt kapott, vagy adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, felhasználói engedéllyel rendelkezik olyan tevékenységre, amelynek technológiai folyamatában ilyen készüléket használ,

1. c)ab) pontban megjelölt személy részére lehet belföldön értékesíteni, külföldről behozni.

(2)²⁸⁴ Az (1) bekezdés a) pontban megjelölt személy a szesz gyártására alkalmas desztillálóberendezés értékesítését, illetve az (1) bekezdés b) pontjában megjelölt személy a másik tagállamból történő beszerzést – az értékesítést, illetve a telephelyre történő beszerzését 15 nappal megelőzően – a készülék fajtájának, űrtartalmának, főbb részeinek a leírásával a hatósági felügyeletet ellátó vámszervhez köteles bejelenteni. A bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezésen hivatalos zárat helyez el.

(3)²⁸⁵ Rendeltetésszerűen szesz előállítására használt desztillálóberendezést – kivéve a magánfőző bejelentett desztillálóberendezését, valamint a kizárólag tudományos és oktatási célra használt nem üveg desztillálóberendezést – csak szeszüzem, szeszfőzde, alkoholregeneráló és -denaturáló üzem, valamint alkoholtermék regenerálását végző adómentes felhasználó tarthat birtokában. Azok a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezések, amelyeket rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használnak, a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv ellenőrzése mellett működtethetők.

(4)²⁸⁶

9. §(1)²⁸⁷Szeszgyártásra alkalmas, de rendeltetésszerűen nem szesz előállítására használt desztillálóberendezésre a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által engedély italgyárnak és ásványolaj-regeneráló üzemnek vagy olyan személy részére adható, amely (aki) etilalkohol-tartalmú termék – kivéve a Jöt. 64. § (4) bekezdés a)-b) pontja alá eső alkoholtermék – előállításával és forgalomba hozatalával nem foglalkozik.

(2)²⁸⁸ Az (1) bekezdésben foglalt desztillálóberendezést a vámszerv által kiadott engedély megszerzéséig hivatalos zár alatt kell tartani. Az (1) bekezdés szerinti desztillálóberendezéssel folytatott tevékenység szüneteltetése esetén – annak időtartamára – a desztillálóberendezést a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv hivatalos zárral látja el.

(3)²⁸⁹ Az ellenőrzés alatt álló desztillálóberendezést az üzemben tartó csak a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felügyelete mellett semmisítheti meg.

1. §(1)²⁹⁰A gyártott szesz mennyiségét a szeszmérő gép által mért litermennyiség és az összegyűjtött próbaszesz valódi szeszfoka századrésze szorzataként hektoliterfokban kell megállapítani. Egy hektoliterfok alatt 20 °C-on mért 1 liter 100 térfogatszázalékos etil-alkoholt kell érteni.

(2)²⁹¹ A szesz hektoliterfok mennyiségét – a palackozott szesz, a magánfőző által előállított párlat, illetve az (1) bekezdésben foglalt eset kivételével – a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy

1. a)kitárolás és betárolás (átvétel) alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok,
2. b)lefejtés és készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok

alapján, a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

(3)²⁹² A valódi szeszfok megállapítására hitelesített szeszfokmérőt vagy hitelesített alkoholsűrűség-mérőt szabad alkalmazni, illetve az E85 esetén az a hatályos MSZ szerinti vizsgálati módszerrel is történhet.

(4) Valódi szeszfok alatt a szeszfokmérőn leolvasott szeszfoknak 20 °C-ra átszámított értékét kell érteni.

1. §(1) Szeszből hideg úton előállított alkoholtermék (a továbbiakban: szeszes ital) mennyiségét a termelési napló alapján számított litermennyiség és a gyártott szeszes ital valódi szeszfoka századrésze szorzataként, hektoliterfokban kell megállapítani.

(1a)²⁹³ Az alkoholtermék adóraktárban előállított és kiszerelt, Jöt. 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti termékre e rendelet szeszes italokra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2)²⁹⁴ A szeszes ital hektoliterfok mennyiségét – a palackozott szeszes ital, valamint az (1) és (1a) bekezdésben foglalt eset kivételével – a hitelesített mérlegen kilogrammban mért tiszta tömeg és a valódi szeszfok, vagy

1. a)a kitárolás és a betárolás alkalmával a hitelesített szállítótartályban literben mért térfogat és valódi szeszfok alapján, illetve
2. b)a lefejtés és a készletfelvétel alkalmával a tárolótartály folyadékállást jelző mércén literben mért térfogat és a valódi szeszfok alapján

a hivatalos szeszátszámítási táblázatok alkalmazásával kell megállapítani.

2. §Az etanol üzemben az előállított nagytisztaságú, analitikai minőségű alkohol hektoliterfok mennyiségét a palackok űrtartalma és darabszáma szorzataként adódó litermennyiség és az MSZ 9562/2-71 számú szabvány szerinti reprezentatív mintavétel alapján meghatározott valódi szeszfok figyelembevételével kell megállapítani.
3. §²⁹⁵A palackozott szesz és szeszes ital litermennyiségét a kiszerelések űrtartalma és darabszáma szorzataként, valódi szeszfokát a kiszerelésen feltüntetett szeszfok alapján kell megállapítani.
4. §(1) A gyártott szesz és szeszes ital hektoliterfok mennyiségét szakértői vizsgálat alapján kell megállapítani, ha
5. a)a próbaszesz mennyisége a valódi szeszfok megállapításához nem elég;
6. b)a próbaszesz valódi szeszfokát az adóraktár-engedélyes vitatja;
7. c)a próbaszesz valódi szeszfoka a szabvány szerinti legalacsonyabb mértéket nem éri el;
8. d)gyanú merül fel arra, hogy a próbaszesz fajsúlyát vegyszerek hozzáadásával vagy más módon megváltoztatták;
9. e)a készletben lévő szesz és szeszes ital valódi szeszfoka, minősége, fajtája más módon nem állapítható meg, vagy erre nézve az ellenőrzéssel megbízott és az adóraktár engedélyese között vita merül fel;
10. f)gyanú merül fel arra, hogy az előállított szeszbe cukrot vagy ízesítő anyagot (aromát) kevertek.

(2)²⁹⁶ Ha a próbaszesz mennyisége a szakértői vizsgálathoz sem elég, a gyártott szesz hektoliterfok mennyiségét a bérfőzési napló adatai alapján kell megállapítani.

(3)²⁹⁷ Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetekben a szakértői vizsgálat céljára a hivatalos mintát a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az ellenőrzött adóraktár felelős üzem vezetőjének jelenlétében, a mintavételi szabályzat előírásai szerint veszi, de azt az adóraktár engedélyesének kell a kijelölt szakértőhöz eljuttatnia. A kijelölt szakértő alatt az illetékes miniszter által kijelölt laboratóriumot, és a hivatalos közlönyben közzétett, valamint a Nemzeti Akkreditálási Testület által megbízott laboratóriumokat kell érteni.

(4)²⁹⁸ Abban az esetben, ha hivatalos mintavétel az (1) bekezdés d)-f) pontjaiban meghatározott okok miatt történt, a mintát, valamint a szakértői eredmény kifogásolása esetén az ellenmintát minden esetben a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv köteles a kijelölt laboratóriumba eljuttatni.

 

 

                                               Bérfőzés

5. §²⁹⁹(1)³⁰⁰A bérfőzető személyesen vagy megbízottja útján adhatja át a gyümölcsöt, gyümölcsből származó alapanyagot (a továbbiakban együtt: gyümölcscefre) a szeszfőzde részére. Az átadásakor a bérfőzető a 31. számú melléklet szerinti bérfőzési naplóban nyilatkozik a gyümölcscefre fajtájáról és mennyiségéről, vagy azokról írásban foglalt nyilatkozatot ad át a megbízottja útján. Nyilatkozat hiányában a szeszfőzde felelős vezetője állapítja meg a gyümölcscefre fajtáját.

(2)³⁰¹ A gyümölcscefre lepárlását megelőzően a bérfőzető a bérfőzési naplóban nyilatkozik vagy külön, írásban foglalt nyilatkozatot ad át megbízottja útján arról, hogy

1. a)a kierjedt gyümölcscefre nem tartalmaz hozzáadott mesterséges vagy természetes eredetű cukorból, izocukorból vagy mézből származó alkoholt,
2. b)a bérfőzető vagy háztartásának tagja rendelkezik gyümölcstermő területtel (gyümölcsössel, gyümölcsfával).

(3) A (2) bekezdésben meghatározott nyilatkozat hiányában a gyümölcscefre bérfőzés keretében nem főzhető le.

(4)³⁰² A bérfőzető a bérfőzött párlat átvételét megelőzően a bérfőzési naplóban nyilatkozik a szeszfőzdének arról, hogy

4. a)általa és a vele egy háztartásban élők által a tárgyévben az átvétel időpontjáig milyen mennyiségben került a Jöt. 64. § (3) bekezdésa) és b) pontja szerinti adómérték alá tartozó párlat átvételre,
5. b)az átvételre kerülő bérfőzött párlatból mekkora mennyiséget kíván a Jöt. 67. § (2) bekezdésénekb) pontja szerint értékesíteni,
6. c)sem a bérfőzető, sem a vele egy háztartásban élők a tárgyévben nem állítottak elő magánfőzés keretében párlatot.³⁰³

(5)³⁰⁴ A bérfőzde a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) pontja szerinti adómértékkel előállított párlat adóját a párlat bérfőzető részére történő átadásakor szedi be a bérfőzetőtől.

(6)-(7)³⁰⁵

6. §(1)³⁰⁶A bérfőzött párlat csak jogszabályban előírt minőségben adható ki a bérfőzetőnek. Az egészségre ártalmas párlatot, valamint a végleges elő- és utópárlatot nem szabad kiadni. A szeszfőzde engedélyese köteles nyilatkozni arról, hogy a végleges elő- és utópárlatot további felhasználás céljából értékesítette-e másik adóraktárnak, vagy megsemmisítette azt.

(2)³⁰⁷ Ha a bérfőzött párlat fogyasztásra alkalmatlan, és minőségének javítására irányuló eljárás nem vezet eredményre, az csak szeszüzem részére értékesíthető vagy előzetes bejelentés alapján a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv ellenőrzése mellett megsemmisíthető.

(3)³⁰⁸ A Jöt. 64. § (3) bekezdésének alkalmazásában 50 liter bérfőzött párlatnak 50 liter 86 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalmú párlat felel meg.

(4)³⁰⁹ A szeszfőzdének a bérfőzetők részére kiadott bérfőzött párlat litermennyiségét 86 térfogatszázalékos etil-alkohol-tartalmú párlat literre számítva kell megállapítania.

(5)³¹⁰ A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzött párlat mennyiségével a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv felé évente legalább egyszer, a hatósági felügyeletet ellátó vámszervvel előzetesen egyeztetett időpontban kell elszámolnia. A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv az adóraktár engedélyesével egyeztetett időpontban résztermelés költségmentes megállapítását végezheti el az elszámolási időszaktól eltérően.

(6)³¹¹ Nem adható ki a bérfőzött párlat a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) pontja szerint meghatározott adómértékkel, ha a bérfőzető³¹²

5. a)az 55. § (4) bekezdésében meghatározott nyilatkozattételt elmulasztja,

b)³¹³ a tárgyévben a Jöt. 64. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott kedvezményes adótétellel lefőzethető mennyiséget túllépte.

(7)³¹⁴ A szeszfőzde engedélyese a bérfőzető részére kiadott adózott bérfőzött párlatról az egyszerűsített kísérő okmánnyal egy tekintet alá eső, a bérfőzési napló – 31. számú melléklet szerinti adattartalmú – részét képező származási igazolványt (a továbbiakban: származási igazolvány) ad át a bérfőzetőnek.

(8)³¹⁵ A származási igazolvány csak akkor fogadható el a párlat eredetének igazolására, ha a párlat fajtája azonosítható és a származási igazolványon feltüntetett valódi szeszfokhoz képest fahordóban tárolás esetén évenként kettő, legfeljebb azonban hét egész foknál, egyéb edényben tárolás esetén évenként egy, legfeljebb azonban három egész foknál nagyobb eltérés nincs.

(9)³¹⁶ A hatósági felügyeletet ellátó vámszerv a bérfőzési naplók alapján bérfőzetőnként és háztartásonként összesíti, és a tárgyév első napjától göngyölíti a bérfőzetőnek átadott párlat mennyiségét.

(10)³¹⁷ A szeszfőzde engedélyese az adózott és az adózatlan bérfőzött párlatot egymástól elkülönítetten, megfelelő jelzéssel ellátva köteles tárolni.

(11)³¹⁸ A bérfőzető által lefőzetett, át nem vett párlat az (5) bekezdés szerinti elszámolás alkalmával vámhatósági felügyelet mellett megsemmisíthető vagy adóraktárnak értékesíthető.

7. §³¹⁹(1)³²⁰A bérfőzési napló a vámhatóság által térítés ellenében rendelkezésre bocsátott formanyomtatványon vagy – a vámszerv által kérelemre kiadott sorszámtartományon belüli azonosító számok felhasználásával – számítógéppel előállított formában vezethető. Számítógépes forma esetében származási igazolványnak minősülhet a számítógéppel előállított kereskedelmi okmány is, amennyiben az a származási igazolvány adatait rovat azonos hivatkozással tartalmazza.

(2)³²¹ A bérfőzési naplót bérfőzetőnként és bérfőzésenként 3 példányban kell vezetni, melynek második példányát a szeszfőzde engedélyese a tárgyhónapot követő hónap 20. napjáig köteles megküldeni a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv részére, a harmadik példány a szeszfőzde engedélyesének bizonylata.

(2a)³²² A bérfőzési napló (2) bekezdés szerinti megküldése a vámszerv részére teljesíthető:

1. a)postai úton történő elküldéssel vagy a vámszervhez történő személyes bevitellel,
2. b)a vámhatóság által rendelkezésre bocsátott elektronikus nyomtatványon az ügyfélkapun keresztül vagy
3. c)a 37/A. § szerinti bizonylat-kiállító programmal előállított bérfőzési napló elektronikus adathordozón – a vámhatóság által meghatározott formátumban – történő benyújtásával.

(3)³²³ A bérfőzési naplót abban az esetben is a (2) bekezdés szerint kell vezetni, ha a bérfőzetett párlatot a szeszfőzde engedélyese teljes egészében megvásárolja. A szeszfőzde engedélyes a bérfőzetőtől megvásárolt párlatról adózatlan termék esetén a 28. számú melléklet szerinti, adózott termék esetén a 32. számú melléklet szerinti adattartalommal a vámszerv által jóváhagyott és hitelesített, amennyiben az engedélyt kiadó és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv nem azonos, az engedélyt kiadó vámszerv által jóváhagyott és a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv által hitelesített külön nyilvántartást köteles vezetni. A nyilvántartás vezetésére az engedélyt kiadó vámszerv által előzetesen jóváhagyott számítógépes nyilvántartás is alkalmazható.

(4)³²⁴ A bérfőzött párlat és a származási igazolvány átvételét a bérfőzetőnek a párlat kiadásával egyidejűleg, a bérfőzési napló megfelelő rovatának aláírásával kell igazolnia.

8. §³²⁵(1)³²⁶A bérfőzési naplót szigorú számadású nyomtatványként kell kezelni.

(2)³²⁷

9. §³²⁸(1)³²⁹Az értékesített bérfőzött párlat származási igazolványának bérfőzetőt illető példányát – a Jöt. 67. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben – az alkoholtermék adóraktár engedélyese részére át kell adni.

(2)³³⁰ Amennyiben a bérfőzető nem tudja a bérfőzött párlat teljes mennyiségét egy alkoholtermék adóraktárnak értékesíteni, az eredeti bérfőzési napló származási igazolvány részének visszaadása mellett kérheti azonos összmennyiségre több származási igazolvány kiadását.

(3)³³¹ A szeszfőzde engedélyesének a bérfőzető által visszaadott származási igazolványt áthúzással, valamint a „Származás igazolására alkalmatlan” felirat feltüntetésével kell érvénytelenítenie, és a bérfőzési napló szeszfőzde engedélyesénél maradó példányához kell csatolnia.

(4) Az újonnan kiadott származási igazolványokon az eredeti származási igazolvány számát is fel kell tüntetni.

(5)³³² A származási igazolvány – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a bérfőzött párlat értékesítése esetén az alkoholtermék adóraktárban a termék eredetének igazolására a kiállítástól számított három éven belül használható fel. Az adóraktár kérelmére a hatósági felügyeletet ellátó vámszerv a bérfőzött párlat származási igazolványát 2 évente meghosszabbíthatja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú párlat az adóraktár birtokában van.

(6)³³³ A származási igazolvány érvényességét a tárolás helye szerint illetékes hatósági felügyeletet ellátó vámszerv, 15 év eltelte után a bérfőzető kérelmére, 2 évente meghosszabbítja, ha a származási igazolványon feltüntetett fajtájú és a feltüntetett szeszfoktól legfeljebb az 56. § (8) bekezdés szerint eltérő szeszfokú bérfőzött párlat a bérfőzető birtokában van.

(7)³³⁴ A bérfőzött párlat származási igazolványát annak érvényességi idején belül, illetve a bérfőzött párlat birtokban tartásáig kell a bérfőzetőnek megőriznie.

(8)³³⁵ A 35/1997. (XI. 26.) PM rendelet szerint kiállított származási igazolványnak a bérfőzött pálinka eredete igazolására történő elfogadásakor az 56. § (8) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

Magánfőzés³³⁶

59/A. §³³⁷ (1)³³⁸ A magánfőzés keretében évente átalányadózással előállítható 50 literes párlatmennyiség alatt 50 liter 86 térfogatszázalék etil-alkoholt tartalmazó párlatot, vagy legfeljebb ezzel megegyező mennyiségű etil-alkoholt tartalmazó nagyobb párlatmennyiséget kell érteni.

(2)³³⁹ A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése szerinti esetben a javasolt megsemmisítési időpontot legalább 3 munkanappal előre kell bejelenteni, megadva

1. a)a bejelentő
2. aa)nevét,
3. ab)adóazonosító jelét,
4. ac)postai, telefonos vagy elektronikus elérhetőségét,
5. b)a megsemmisítendő párlat mennyiségét literben, és
6. c)a megsemmisítés javasolt
7. ca)helyszínét,
8. cb)módját,
9. cc)időpontját naptári nap, óra, perc pontossággal.

(3)³⁴⁰ A Jöt. 67/A. § (6) bekezdése szerinti esetben a bejelentő által javasolt megsemmisítés csak a vámhatóság – tervezett megsemmisítési időpontig történt – kifejezett hozzájárulása esetén kezdhető meg. A megsemmisítés a vámhatóság részvételének hiányában a vámhatóság erre vonatkozó kifejezett hozzájárulása esetén végezhető el.

(4)-(6)³⁴¹